„Azért vettem kezembe az ecsetet, mert mélyebben meg szerettem volna érteni és ismerni az emberi írásformák egyik legősibb típusát.” (Rodica Frenţiu) 

A kiállítást a Japán Kultúra Napjának (november 3.) alkalmával szervezték meg, amely Japánban nemzeti ünnepnek számít 1946 óta. A kolozsvári kiállítást november 4. és 22. között tekinthették meg az Erdélyi Néprajzi Múzeum központi épületében.

Dr. Rodica Frenţiu a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, ázsiai nyelv és irodalom katedra vezetője. Számos jelentős japán irodalmi alkotás (többek között: Mori Ogai és Nagai Kafu műveinek) fordítója és a japán lírai műfaj kutatójaként, több kutatási programban is részt vett az évek során. Kutatásai nem csak szakdolgozatok és kötetek publikálásában, hanem a kalligráfia művészetének megismerésében is gyümölcsöztek. Főként a japán kulturális és lírai szemiotika foglalkoztatja. A kalligráfia iránti szenvedélye első egyéni kiállításával kezdődött. 

(Mi a japán lélek? A reggeli fényben tündöklő cseresznyevirág- részlet a kiállításból)

A Hold a vízben című kiállításával a művésznő folytatja elmélkedését a japán esztétika mono no aware, avagy az egyszerű és mulandó dolgok témáján. Eddigi egyéni kiállításaihoz képest: Képek-szavak mozgásban. Japán kalligráfia (Kolozsvári Nemzeti Művészeti Múzeum, 2004), Japán kalligráfia. A vonal metamorfózisa. (Kolozsvári Művészeti Múzeum, Bukaresti Román Irodalmi Múzeum, 2006), A szél képzeletei (Kolozsvári Művészeti Múzeum, 2008), Az ecset elmélkedései (Bukaresti Román Paraszt Múzeum, 2012), és A pillanat emléke (Tokyo-i Román Nagykövetség, 2015), ezúttal nagyon szerény eszközkészlettel dolgozott (fekete tus, ecset és fehér rizspapír).

Az egyszerre festőies és verbális művészet világának inspirációként a japán Tsukimi ünnep (a hold ünnepe) szolgált. Ezt ősz elején ünneplik, és a hold a vízben fogalom kimondottan keleti jelentést kap: a mulandó világnak szomorú gyönyörűsége. A kiállítás tele van szimbólumokkal és a Zen logika tipikus ellentmondásán alapszik, miszerint a valótlan valóssá, a valós pedig valótlanná válik. Emellett az alkotásokban és egyes alkotások között markánsan jelenik meg az ellentét és az ellentmondás. A keretek anyaga, textúrája, illetve a különböző pecséttípusok egyaránt fontos szerepet játszanak az alkotások egyedi és egységes hangulatában és kompozíciójában is. 

erőteljes textúrák a rizspapír keretében

pecséttípusok az alkotásokon

Minden ecsetvonás tudatos és természetes. Nincsenek véletlen mozdulatok és minden pontnak illetve vonalnak pontos szerepe és jelentése van. 

A tárlatot a következő szavakkal tudtam legjobban összefoglalni a vendégkönyvben: lélek, tisztaság, mélység és csend. Természetesen, mivel egy japán művészetről beszélünk, nem csak az én bejegyzésemben akadtak japán karakterek (is). 

 ♠Prózsa Lilla Zsuzsanna